Kell-e félnünk a szójától?

Kell-e félnünk a szójától?

A szója megítélésében sok az ellentmondás. Akik ismerik az emberiség élelmezésében betöltött szerepét, azok a lehetőséget látják benne. Nem szabad azonban elmenni a fogyasztásával összefüggő problémák mellett sem. Összefoglaltuk, milyen előnyei és hátrányai vannak a szójának, illetve milyen formában találkozhatunk vele.

A szója az egyik legsokoldalúbban felhasznált alapanyag.  Nem csak az élelmiszergyártásban van jelen (bár mindössze a szójabab 2 %-a kerül emberi fogyasztásra): az állattenyésztésben, a kozmetikai és textiliparban, a gyógyszeriparban sőt, a festékgyártásban is hasznosítják.

Ez a Kelet-Ázsiából származó hüvelyes haszonnövény a 2. világháború idején kezdte diadalútját Észak-Amerikában és Európában. Népszerűsége csúcsát a múlt század 70-es, 80-as éveiben érte el. Bár ma már nem reklámozzák, mint azokban az években, mégis számos élelmiszerünkben jelen van. Mindez pozitív tulajdonságainak köszönhető.

Mitől értékes a szója?

– Elsősorban magas, 35 %-a fehérje tartalma miatt került be az élelmiszergyártásba, másodsorban szintén jelentős, 18 %-os olajtartalma miatt. Ez utóbbit nagyrészt étkezési célokra használják fel.

– Jelentős a vitaminok közül a B1, a B2, a niacin, valamint a folsav tartalma, ami szintén nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára.

– Említésre méltó az ásványi anyagok közül a kálium, a magnézium, a kalcium, a vas, valamint a foszfor tartalma, a mikroelemek közül pedig a réz, a cink és a mangántartalom emelhető ki.

– Koleszterinszintet csökkentő hatású.

– Hozzájárul a vércukor szintjének csökkentéséhez is.

– Telítetlen zsírsav tartalma segít a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.

– E vitamin tartalma antioxidáns hatású.

– Magas rosttartalmánál fogva kedvező élettani hatású.

Negatívumai is vannak

A szója legnagyobb hátránya, hogy értékes tulajdonságai mellett allergizáló hatású is lehet, fehérjéi közül a kutatók 16 félét azonosítottak lehetséges allergénként. Hazánkban a leggyakoribb növényi eredetű allergén, a szójaallergiások száma folyamatosan növekszik.

A szójaallergia tünetei változatosak: emésztőszervi panaszok, légzőszervi tünetek, valamint bőrtünetek lehetnek, de előfordulhat akár fejfájás, alvászavar és életveszélyes anafilaxiás roham is. Az allergia diagnózisát mindig orvosnak kell megállapítania a panaszok és tünetek felmérését követően, immunológiai laborvizsgálatok és bőrtesztek segítségével.

Ritkán említik azokat a negatívumokat, amelyek nem az allergizáló hatásával függenek össze.

Az egyik ilyen, hogy a szójában nagy mennyiségben található olyan természetes méreganyag, amelyek egy része enzimgátló hatású és ez által megakadályozza az elfogyasztott fehérje megemésztéséhez szükséges enzimek működését.

A másik pedig, hogy a benne található fitinsav gátolja – a szójában egyébként jelentős mennyiségben megtalálható – ásványi anyagok felszívódását.

A génmódosítás kérdése

Magyarországon érvényben vannak az Európai Unióra érvényes irányelvek, melyek szerint az EU a genetikailag módosított szervezetekre vonatkozóan előzetes engedélyezési eljárást vezetett be.

Hazánkban még ennél is szigorúbban kezelik a génmódosított termékek behozatalát, amelynek lényege a Magyarország GMO-mentes stratégiája.

A GMO termékek veszélyét a táplálkozásban nem szabad lebecsülni, mert a génmanipulált növényhez olyan fehérjét adnak, ami már allergizáló hatású lehet. Így előfordulhat, hogy az egyébként az egyén számára nem allergizáló élelmiszer akár anafilaxiás sokkot is kiválthat.

Hol találkozunk szójával?

Egyrészt vannak kifejezetten ebből készült termékek, mint a szójaolaj; a húshoz hasonló készítményekben, mint a szójakocka, szójaszelet, szójadara; a tejterméket helyettesítő élelmiszerekben, mint a túróhoz hasonló tofu, a szójatej, a szója főzőkrém, szójasajt, a szójajoghurt; az ételízesítőkben, mint a szójaszósz.

Szója előfordulhat gyógyszerekben, gyógyhatású készítményekben, magzatvédő vitaminokban is.

Az egyértelműen szójababból készült termékeket könnyű felismerni feliratuk alapján, de komolyabb gondot okoz, hogy számos élelmiszer vagy gyógyszertári készítmény rejtett összetevője. Mivel a csomagoláson kötelező feltüntetni azok pontos összetételét, minden esetben olvassuk el ezt a listát, mert így előre kiszűrhetjük a szójatartalmú termékeket.

 

Felhasznált irodalom:
Szabó Alexandra: A szója és a szójaallergia
Wikipédia: Szójabab
Földművelésügyi Minisztérium: Együtt a GMO mentes mezőgazdaságért

Hozzászólások

Hozzászólás

Szakápolás.net
ADMINISTRATOR
Profil

További cikkek

A cookie-k segítenek szolgáltatásaink biztosításában. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close