E-egészségügy: biztonság, hatékonyság és a kényelem

E-egészségügy: biztonság, hatékonyság és a kényelem

A balatonfüredi eHealth konferencián számos szakpolitikus és egészségügyi szakember beszélt az e-egészségügy helyzetéről és az új EESZT rendszer bevezetéséről.

Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára szerint a magyar e-egészségügy fejlesztésével a biztonság, a hatékonyság és a kényelem területén kell előrelépést elérni. Hozzátette: az egészségügyi elektronikus szolgáltatási tér (EESZT) fejlesztése évtizedes lemaradást pótol. Az új megoldás nemcsak az egészségügyi dolgozóknak, de a betegeknek is könnyebbséget jelent, hiszen a leleteikért nem kell visszamenniük a járóbeteg-szakrendelésre, laboratóriumba mert a háziorvos vagy a kezelőorvos eléri ezeket a dokumentumokat EESZT rendszerében. Az államtitkár szerint az e-egészségügyi rendszer az életmentést is szolgálhatja, például ha egy az állapota miatt kommunikációra képtelen beteg kórelőzményeit láthatja a kezelőorvos. Ez lesz az első 5-ös biztonsági szintű rendszer Magyarországon: minden hozzáférést naplóz a rendszer, és a beteg látja, ki fért hozzá az adataihoz.

Az államtitkár szerint a november elsejéig csatlakozásra kötelezett csaknem tízezer ellátó intézmény közül már 8712-en vannak jelen az EESZT rendszerben az október 12-i állapot szerint, ez 91,2 százalékos részvételt jelent. A legjobban az intézmények állnak, közülük 348 (94 százalék) csatlakozott, mellettük 2981 gyógyszertár (93,3 százalék) és 5383 háziorvos (86,2 százalék) tagja már az EESZT rendszerének. Ónodi-Szűcs Zoltán azt is elmondta, eddig közel 70 ezer e-receptet váltottak már ki Magyarországon.

Az EESZT-hez idén november elsejéig minden adatszolgáltatásra kötelezett közfinanszírozott egészségügyi ellátó és a gyógyszertárak számára kötelező a csatlakozás, a következő egy éven belül pedig minden a magánszférában működő egészségügyi szolgáltató és az Országos Mentőszolgálat is a rendszer része lesz.

Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztosa előadásában alapvető célnak nevezte, hogy a sürgősségi ellátás terén világos struktúra alakuljon ki a fővárosban. A tervezett három térség élén egy-egy a legsúlyosabb esetek ellátására képes centrum áll, ehhez csatlakoznak a társkórházak, valamint a speciális szaktudással vagy rehabilitációs kapacitással rendelkező intézmények. A miniszteri biztos arról is beszélt: a rendelkezésre álló mintegy 21 milliárd forintos orvostechnológiai források csaknem egyhatodát információtechnológiai fejlesztésekre fordítják majd.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese szerint nagy kihívás lépést tartani az infokommunikációs fejlesztésekkel. A kórházszövetség olyan kezdeményezések élére kíván állni, amelyek elősegítik a hiteles orvos-beteg kommunikációt.

Máté Attila, az eHealth munkacsoport vezetője kiemelte: az e-egészségügy iparág átszövi az élet minden területét, az informatika összeköti a gyógyulni vágyó beteget a gyógyulásért felelős szakemberrel. Ezért szakmai párbeszédre van szükség az ágazatban.

A balatonfüredi Infotér konferencia nulladik napján rendezett eHealth konferencián az e-egészségügy jövőjét meghatározó ügyekről és a már megindult projektek bemutatásáról esett szó. Szekcióüléseken tekintették át az Állami Egészségügyi Ellátó Központ irányítása alatt megvalósuló ágazati eHealth fejlesztéseket, valamint a kórházi informatika új kihívásaival is foglalkoztak.

Forrás: MTI

Hozzászólások

Hozzászólás

Szakápolás.net
ADMINISTRATOR
Profil

További cikkek

A cookie-k segítenek szolgáltatásaink biztosításában. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close