Árpád-házi Szent Erzsébet, a szegények gyámolítója

Árpád-házi Szent Erzsébet, a szegények gyámolítója

Közeledik a karácsony. A szegénység és a nélkülözés mindig fájó, de ilyenkor még nehezebb azoknak, akiknek a mindennapi megélhetésért vagy létért kell küzdeni. Az ünnep közeledtével egyre többeknek jut eszébe a jótékonykodás, a másokon való segítés. Régen sem volt ez másképp. Szép példákat találhatunk a történelmi korokból is az adakozásra.

Árpád-házi Szent Erzsébet alakja is a szegényekről való gondoskodás jelképe lett.

II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya Pozsonyban született 1207-ben. A kor szokásainak megfelelően már kislány korában, négyévesen eljegyezték a türingiai tartománygróf fiával, Hermann-nal. Az uralkodó családok ilyenkor elküldték lányaikat a jövendőbeli férj családjához, hogy ott nevelkedjen. Erzsébet így került egészen kicsi korában Eisenachba, majd Wartburgba, ahol a tartománygróf feleségétől jó nevelést kapott. Az eltervezett házasságból azonban nem lett semmi, mert a betegeskedő vőlegény fiatalon meghalt. Erzsébet azonban a családnál maradt, és az elhunyt testvérének, Lajosnak lett a jegyese, majd a felesége.

Ez a házasság azonban több volt, mint érdekházasság. Igazi szerelem és megértés volt köztük. Lajos mindenben támogatta feleségét, aki mélyen vallásos életet élt, és már házasságkötésük kezdetekor is a szegények gyámolítója volt.

Menedékhelyet hozott létre árva gyerekek részére, kórházat alapított, betegeket ápolt, szegényeket segített. Amikor férje hadba indult és ő vette át a tartomány kormányzását, egy éhínség idején kinyittatta a vár éléstárát, és gondoskodott a nélkülözőkről. Bár férje családja nem nézte jó szemmel mindezt, Lajos ebben is támogatta.

1227-ben azonban elvesztette hű társát és szerelmét. Özvegyként egy csapásra megváltozott az élete. Minden jövedelmétől megfosztották, még a saját vagyonától is. A jótékonykodást azonban azokban a nehéz időkben is folytatta.

Ebből az időből származik a rózsák legendája is. Egy alkalommal, amikor a kötényében kenyeret vitt titokban a szegényeknek, sógorával találkozott. Amikor az kérdőre vonta, hogy mit visz a kötényében, ijedtében azt mondta, hogy rózsákat. És a legenda szerint csoda történt. Erzsébet kötényében a kenyerek rózsákká váltak.

El kellett menekülnie Wartburgból. Szegényen hagyta el a várat gyermekeivel.  Pottenstein püspöke befogadta be. Fonásból tartotta el a családját, megmaradt ékszereiből taníttatta gyermekeit.

Erzsébet többé nem ment férjhez, hiába kapott I. Frigyestől házassági ajánlatot. Marburgba költözött. Assisi Szent Ferenc rendjének tagja lett, Magyarországra sem tért vissza apja hívása ellenére sem.

Az önmegtartóztatás, az önfeláldozás, az elszenvedett hányattatás, az önsanyargatás és a nélkülözés korán felőrölte egészségét. Mindössze 24 évet élt, 1231. november 17-én hunyt el. Halála után sírjánál csodálatos gyógyulásokat jegyeztek fel a korabeliek. Négy évvel később a katolikus egyház szentté avatta.

Hazánkban emlékére emelték Budapesten a Szent Erzsébet templomot, ami a Rózsák terén áll.

Hozzászólások

Hozzászólás

Szakápolás.net
ADMINISTRATOR
Profil

További cikkek

A cookie-k segítenek szolgáltatásaink biztosításában. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close